Robbanásszerűen nő az új befektetési őrület - De tényleg lehet jövője?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

RWA – három betű, és ami mögötte van

Képzeljünk el egy világot, ahol egy New York-i irodaépület tulajdonjogának töredékét egyetlen kattintással megvásárolhatjuk Budapestről, ahol a kötvények valós idejű elszámolással cserélnek gazdát, és ahol a hagyományos pénzügyi rendszerek határait a blokklánc-technológia feszegeti. Ez nem sci-fi, hanem a tokenizált értékpapírok világa, amely 2019 óta viharos sebességgel formálja át a globális pénzpiacokat. A gazdasági szereplők számára izgalmas, ugyanakkor kihívásokkal teli korszak kezdődött, amely a kriptoanarchisták álmaitól a nagybankok stratégiai tervezőasztaláig ível. De mi is ez a forradalom, és miért érdemes rá odafigyelni?

Az RWA (real world asset, tehát valós eszközök)tokenizáció a hagyományos pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, ingatlanok, sőt akár műkincsek) blokklánc-alapú digitális tokenekké alakítását jelenti.

Ezek a tokenek a mögöttes eszköz tulajdonjogát vagy értékét testesítik meg, lehetővé téve, hogy például egy többmillió dolláros ingatlant apró, digitális szeletekre bontsunk, amelyeket bárki megvásárolhat az év 365 napján, a nap 24 órájában, akár a világ másik feléről is. A cél? Gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb kereskedés, globális hozzáférés és a pénzügyi piacok demokratizálása. Attól különösen vonzó, hogy a tokenizáció csökkenti a közvetítők szerepét, és lehetőséget ad az egyéneknek, hogy közvetlenül, decentralizált rendszereken keresztül kezeljék vagyonukat.

A technológia mögött olyan blokklánc-platformok állnak, mint az Ethereum, a Polygon vagy a Solana, de érdemes megjegyezni, hogy olyan fejlett rendszerek érkeznek, amelyek a Substrate technológiára épülnek, különösen rugalmasak a tokenizációs igények kiszolgálásában. A Substrate technológia moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők, legyen szó bankokról, startupokról vagy egyéni befektetőkről, testreszabott, skálázható megoldásokat építsenek, amelyek egyszerre felelnek meg a szabályozási követelményeknek és a decentralizált rendszerek elvárásainak. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú lehet a tokenizáció széleskörű elterjedéséhez, de ne szaladjunk ennyire előre.

Tokenizáció – 2019-től a robbanásig

A tokenizált értékpapírok története 2019-ben kezdődött, amikor a francia Societe Generale bank 100 millió euró értékű kötvényt bocsátott ki az Ethereum blokkláncon. Ez a lépés mérföldkő volt: bebizonyította, hogy a blokklánc nem csak a Bitcoin és a spekulatív kriptoeszközök terepe,

hanem a hagyományos pénzügyeké is.

2019-ben még csupán 60-80 millió dollárra becsülték a piac méretét, mindössze néhány tokennel. 2020-ra azonban a piac ötszörösére nőtt, elérve a 366 millió dollárt, 2022-re pedig már 19 milliárd dollárt, ez húszszoros ugrás egyetlen év alatt.

2024-re a tokenizáció elérte az áttörés évét. A valós eszközök tokenizálása lett a slágertéma: világszerte több mint 50 milliárd dollárnyi hagyományos eszköz, ebből 30 milliárd dollár ingatlan létezik már digitális token formában. Az olyan projektek, mint a Kraken tőzsde xStocks platformja, amely 2024 végén tokenizált amerikai részvényeket (pl. Apple, Tesla, Meta, Nvidia, stb..) kínált nem amerikai ügyfeleknek, megmutatták, hogy a technológia élesben is működik. A tokenek mögött valós részvények állnak, amelyeket szabályozott letétkezelők őriznek, mégis mozgathatók decentralizált blokklánc-alapú tárcákban, sőt akár az úgynevezett DeFi (decentralized finance, azaz decentralizált pénzügyek) protokollokban is felhasználhatók. Ez a fajta szabadság és rugalmasság a decentralizációban hívők szívét megdobogtatja, hiszen a hagyományos rendszerek merev kereteit kikerülve új lehetőségeket nyit.

Sikerek és buktatók a piacon

Mostanra kijelenthető, hogy2024-2025 a tokenizáció érettségének időszaka.

Az intézményi szereplők, bankok, alapkezelők, tőzsdék egyre nagyobb számban lépnek be. Érdemes felidézni, hogy a BlackRock, a világ legnagyobb alapkezelője, 2023-ban kísérleti jelleggel tokenizált egy ingatlanalapot, és vezérigazgatója, Larry Fink a tokenizációt „a következő generációs piacnak” nevezte. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 2021-ben 100 millió eurós kötvényt bocsátott ki az Ethereum blokkláncon, 2024-ben pedig az EU is tesztelt teljesen digitális kötvényeket. Japánban a Nomura által támogatott BOOSTRY platform 2024-ben 46,4 milliárd jen (kb. 330 millió dollár) értékben bocsátott ki tokeneket, főleg ingatlan projektekre.

De nem minden projekt sikertörténet. Az alacsony likviditás komoly gond: sok token másodlagos piacán alig van forgalom, a havi kereskedési volumen 2024 elején csupán néhány millió dollár volt. Az olyan korai platformok, mint az OpenFinance Network, bezártak, a tZERO pedig elvesztette lendületét. Technikai hibák is előfordultak: egy európai tokenizált ingatlan kibocsátási folyamatot újra kellett indítani egy okosszerződés-hiba miatt. 

Szabályozási mozaik: kihívás és lehetőség

A tokenizáció globális terjedését a szabályozási környezet mozaikszerűsége fékezi. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) a tokeneket hagyományos értékpapírként kezelte, ami szigorú megfelelést követel. 2021-ben a Binance „stock token” szolgáltatását leállították, mert nem felelt meg az előírásoknak. Paul Atkins személyében a SEC új vezetést kapott, ami egyúttal a kezdetét jelenti annak a folyamatnak, amely végre átlátható szabályozási keretek felé vezet. Az EU proaktívabb: a 2023-ban elfogadott MiCA rendelet és a DLT Pilot program lehetővé teszi a blokklánc-alapú kereskedés tesztelését, Németország és Luxemburg pedig már módosította törvényeit a digitális értékpapírok elismerésére. Ázsiában Szingapúr és Hongkong sandbox programokkal vonzza a projekteket, Japán pedig 2020-2021-ben legalizálta a tokenizált értékpapírok kibocsátását.

A decentralizáció útján a szabályozási bizonytalanság paradox szerepet játszik: egyszerre fékezi és hajtja a fejlődést. A kemény felügyeleti kontroll visszafogja a decentralizált rendszerek természetes fejlődését, de a világos regulációs keretek megnyitják az utat a nagyobb befektetői bizalom és piaci penetráció előtt. A Substrate-alapú megoldások itt nyújtanak kiutat: testre szabható architektúrájuk révén a platformok képesek navigálni a különböző joghatóságok követelményei között, mindezt a decentralizált elvek sértetlenül hagyása mellett.

Kockázatok és a kriptoanarchista álom árnyoldalai

A tokenizáció nem mentes a kockázatoktól.

Az okos szerződések hibái, a hackertámadások vagy a privát kulcsok elvesztése komoly veszteségeket okozhat. A likviditás hiánya miatt sok token alig talál vevőt, a jogi bizonytalanság pedig megnehezíti a határokon átnyúló kereskedést. A szabályozók a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának kockázata miatt szigoríthatnak, ami a decentralizált rendszerek szabadságát csorbíthatja. Egy 2023-as amerikai eset, a Tornado Cash elleni fellépés jól mutatja, hogy a hatóságok nem haboznak közbe lépni, ha nem törvénybe ütköző, de szabályozatlan tevékenységet észlelnek (később ejtették a Tornado Cash alkotói ellen felhozott vádakat).

Ugyanakkor a kriptoanarchista törekvések, a közvetítők kiiktatása, az egyéni kontroll és a globális hozzáférés tovább hajtja a tokenizációt. A DeFi protokollok integrációja például lehetővé teszi, hogy egy tokenizált részvényt fedezetként használjunk stablecoin-hitelekhez, ami a hagyományos piacokon elképzelhetetlen. Ez a szabadság azonban új kockázatokat is hoz: például a túlzott tőkeáttétel pénzügyi stabilitási problémákat okozhat, erre a Nemzetközi Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) is felhívta a figyelmet.

A jövő a gazdasági szuverenitásé

A szakértők egyetértenek abban, hogy a tokenizáció a következő évtizedben exponenciálisan nőhet. A Boston Consulting Group 2030-ra 16 000 milliárd dolláros piacot jósol, míg optimistább becslések 30 000 milliárd dollárt is elképzelhetőnek tartanak, ez a globális GDP 10%-a. A mesterséges intelligencia és az IoT (internet of things, vagyis a dolgok internete) integrációja forradalmasíthatja a piacot: az AI valós időben kezelhet portfóliókat, az IoT pedig automatikusan frissítheti a tokenek értékét, például egy ingatlan hozamát szenzoradatok alapján.

Megállapítható, hogy a tokenizált értékpapírok piaca 2025-ben még nem robbant be véglegesen, de már kirajzolódnak a trendek. A legtöbb befektető még csak ismerkedik ezzel a világgal, azonban a technológia felnőtt. A következő lépés már nem a „hogyan”, hanem a „miért” kérdése lesz.

Az okos szerződések révén automatizált osztalékfizetés, a másodlagos piacok non-stop elérhetősége, a valós idejű auditálhatóság mind-mind olyan előnyök, amelyeket a jelenlegi rendszer csak drága közvetítőkkel tud kínálni. Miközben a tokenizáció lehetőséget ad a globális befektetők becsatlakozására, azt is látni kell, hogy a rendszer akkor lesz sikeres, ha nem a régi struktúrákat másolja le digitálisan, hanem újakat hoz létre, méghozzá nyitottabbakat, igazságosabbakat, emberközpontúbbakat.

A tokenizáció nem csupán technológiai kérdés. Ez a gazdasági szuverenitás, az átláthatóság és a hozzáférés új korszakát nyithatja meg. A siker kulcsa, hogy a valós igények és érdekek hogyan találják meg a közös nevezőt. Kérdés azonban, hogy a jövő piacait demokratikusan formált, kódba öntött szabályok vezérlik-e majd, vagy e vízió beteljesülése túl ambiciózus elképzelés?

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ